Az időszakos munka jogi háttere:
Csak az a belföldi székhelyű társaság (kft) vagy - a vele tagsági viszonyban álló munkavállaló vonatkozásában foglalt feltételeknek, és a székhelye szerinti illetékes munkaügyi központ, nyilvántartásba vette.
A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, elvonási, befizetési kötelezettség teljesítése. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a munkavállaló a kölcsönbeadóval közli.
Kölcsönvevő
A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A kölcsönzés időtartama alatt eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő adja ki a szabadságot. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 3 munkanappal közölni kell.
A kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás során munkáltatón a kölcsönvevőt kell érteni az alábbi pontok esetében:
- A munkavállaló munkavédelmére,
- A nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
- A hátrányos megkülönböztetés tilalmára,
- A munkavégzésre,
- A munkakör átadás-átvételére,
- A munka- és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozóan.
Nem engedélyezett a munkavállaló foglakoztatása a kölcsönvevő olyan munkahelyén, ahol sztrájk van. A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti.
Kölcsönvevőnek a kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről a nála működő üzemi tanácsot, illetékes képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de minimum évente egy alkalommal tájékoztatnia kell.
Kölcsönbeadó és kölcsönvevő
A törvény kiterjed a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló jogviszonyra is, amely munkaerő-kölcsönzés céljából a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között jön létre.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony: írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a következő elemeket:
- a munkaerő kölcsönzés időtartama,
- a munkavégzés helye,
- az elvégzendő munka jellege
Ezeken túl a kölcsönvevő írásban köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót:
- az irányadó munkarendről,
- a munkáltatói jogkört gyakorló személy megnevezéséről (lehet pozíciót is megjelölni)
- a munkabér kifizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,
- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről,
- minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.
A kölcsönvevő - eltérő megállapodás hiányában - köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér tárgyhót követő maximum 10. napjáig történő kifizetéséhez szükséges adatokat átadni.
Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napokat követő 3 munkanapon belül köteles a bérkifizetéshez szükséges adatokat átadni.
Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a kölcsönvevőnek, az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyaránt felel.
Kölcsönbeadó és munkavállaló
Semmisnek nyilvánul a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a munkaviszony megszűnése utánra a kölcsönvevővel jogviszony létesítésére tilalmat, korlátozást vagy a munkavállaló részéről díjazást köt ki.
A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti jogviszony: írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a következő elemeket a munkaszerződés kötelező elemein túl:
- a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre
- a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi száma
A kötelező tájékoztatási elemeken túl legkésőbb a munka megkezdése előtt írásban kell tájékoztatni a munkavállalót:
- a kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzék száma,
- a kölcsönvevőnél ki gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- a munkába járás, szállás és étkezés feltételei,
- a munkarendre, munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok,
- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek.
A kölcsönzésre vonatkozó munkaszerződés lehet határozott vagy határozatlan időre szóló. Az alábbi pontokban csak az általános jogviszonyoktól eltérő, az azokat kiegészítő rendelkezéseket emeljük ki:
1. A munkaszerződés felmondása kölcsönzésen belül megtörténhet:
a) közös megegyezéssel
b) rendes felmondással (csak határozatlan időre szóló szerződésnél)
c) rendkívüli felmondással
d) a felmondást írásban indokolni kell, indoklási ok lehet:
- ha a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
- ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan,
- ha a kölcsönbeadó 30 napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő
foglalkoztatását, illetve
- a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor
A felmondási idő mértéke 15 nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a 365 napot, a felmondási idő 30 napra emelkedik. A felmondási közlését megelőző két éven belüli munkaviszonyok időtartamát össze kell adni, amennyiben több szerződést is kötöttek ez idő alatt.
e) rendkívüli felmondási ok lehet a munkaadó nyilvántartásból való törlése.
A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben rendkívüli felmondás gyakorlására nyitva álló 15 napos határidő a kölcsönvevőtől származó tájékoztatás kézhezvételétől számít.
Kölcsönzésen belül nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyvének alábbi rendelkezései: